Fő jelző módszer húzást és tolást tartalmazó tevékenységekhez

Az értékelést alapvetően egyedi tevékenységekhez folytatták le, és egy munkanapra vonatkozik. Ha a teher tömege és/vagy a testtartások egy tevékenységen belül változnak, akkor átlagos értékeket kell alkotni. Ha több kézi tehermozgatási feladat merül fel jelentősen eltérő tehermanipulációkkal az általános tevékenységen belül, akkor ezeket különállóan kell dokumentálni és felbecsülni.

Az alábbi 3 lépés szükséges az értékeléshez:
1. Az időtől függő pontértékek meghatározása,
2. A fő mutatók pontértékeinek meghatározása és
3. Értékelés

Az osztályozási pontok meghatározása során alapvetően engedélyezett közbenső lépések képzése (interpoláció). A 40-es gyakoriság például 3-as időtől függő pontértéket hoz létre.

A fő mutató módszer munkalap a húzást, tolást tartalmazó tevékenységekhez itt tölthető le:

interaktív FTM-munkalap húzást és tolást tartalmazó tevékenységekhez (pdf fájl, 653 kB)
Ez az interaktív munkalap lehetővé teszi az űrlap számítógépen történő kitöltését, és automatikusan kiszámítja a tevékenységgel kapcsolatos kockázati pontszámot. Az eredmény számítógépen menthető.

Az e módszerhez kapcsolódó további hasznos dokumentumok:

Nyomtatható FTM-munkalap húzást és tolást tartalmazó tevékenységekhez (pdf fájl, 225 kB)
Ez a munkalap számítógép nélküli, papírral és ceruzával történő használatra szolgál.

Rövid feladat példákkal és feleletekkel a gyakran feltett kérdésekre (pdf fájl, 2 MB)
Ez a rövid segédlet hasznos információkat nyújt a fő tétel módszer gyakorlati alkalmazására, példákat ad az értékeléshez és választ ad a gyakran feltett kérdésekre.

Vigyázat!
Ez az eljárás tájékoztató értékelésként szolgál a terhek húzásával és tolásával járó munkafeltételekhez. Az értékelt kézi mozgatási feladat jó ismerete azonban abszolút szükséges az időtől függő pontértékek, valamint a tömeg, az elhelyezési pontosság, a sebesség, a testtartás és a munkakörülmények szerinti pontértékek meghatározásához. Ezen ismeret hiányában nem végezhető értékelés. A durva becslések vagy előfeltételezések hibás eredményekhez vezetnek.

1. lépés: Az időtől függő pontértékek meghatározása

Az időtől függő pontértékek a táblázatban külön-külön vannak meghatározva a rövid távolságokra történő húzásra és tolásra gyakori megállásokkal, illetve a hosszabb távolságokra történő húzásra és tolásra.

A rövid távolságokra és gyakori megállásokkal járó húzásra és tolásra a gyakoriságot kell alapul venni.

A hosszabb távolságokra történő húzásra és tolásra a teljes távolságot kell alapul venni.

Az 5 méteres egyszeri távolság határértékét kell hozzávetőleges iránymutatásnak tekinteni. Kétség esetén a döntést az határozza meg, hogy melyik kritérium lép fel gyakrabban: indítás és fékezés vagy hosszan tartó húzás.

2. lépés: A teher, az elhelyezési pontosság, a testtartás és a munkafeltételek szerinti pontértékek meghatározása

2.1. A megmozgatandó tömeg

A meghatározást a táblázatnak megfelelően kell elvégezni, figyelembe véve a megmozgatandó tömeget (a szállítóeszköz és a teher együttes súlyát) és a szállítóeszköz jellegét (ipari targonca, segédeszköz). Nagyon gyakran húzható, görgős targoncákat alkalmaznak. Itt meg kell különböztetni az (irányítható) húzható vezérelt görgőket és a (nem kormányozható) rögzített görgőket.
Ha az értékelendő egyedi tevékenységen belül különböző terheket kell mozgatni, akkor átlagos érték képezhető. Összehasonlítási célokra csúcsteher-értékek is alkalmazhatók. Ebben az esetben azonban e csúcsok alacsonyabb gyakoriságát kell alapul venni, és semmi esetre sem a teljes gyakoriságot.

2.2. Elhelyezési pontosság és mozgási sebesség

A meghatározást a táblázatra hivatkozva kell elvégezni. A „gyors” sebesség megfelel a rendes járásnak. Ha speciális esetekben egyértelműen gyorsabb sebességek vannak, a táblázat megfelelően kiterjeszthető, és 4 vagy 8 pont adható. Interpolációk megengedettek.

2.3. Testtartás

A testtartás szerinti pontértékeket a táblázatban lévő piktogramok alapján határozzák meg. A jellemző testtartásokat a terhek mozgatása soránaz egyedi tevékenységekhez kell alkalmazni. Ha eltérő testtartásokat alkalmaznak, akkor egy átlagos érték alakítható ki a testtartás szerinti pontértékekből az értékelt kézi tehermozgatási feladathoz.

2.4. Munkafeltételek

A munkakörülmények szerinti pontértékek meghatározásához az idő zömében domináló munkakörülményeket kell alkalmazni. A biztonságra ki nem ható esetenkénti kényelmetlenségeket nem veszik figyelembe.

3. lépés: Értékelés

Mindegyik feladatot egy tevékenység alapú kockázati pontszám alapján kell értékelni (kiszámítása: a fő jelzőszámok pontértékeinek összege megszorozva az időtől függő pontértékkel). Ha a feladatot nők végzik, akkor az osztályozási pontokat 1,3-as faktorral kell megszorozni. Ez figyelembe veszi azt a tényt, hogy a nők teherbíró képessége átlagosan 2/3-a a férfiak teherbíró képességének.

Az értékelés alapja az egészségkárosodás valószínűsége. A károsodás jellege és mértéke nincs közelebbről meghatározva. Figyelembe veszik az adagmodellekkel kombinált biomechanikai és élettani működési mechanizmusokat. Feltételezik, hogy az izom- és a vázrendszerre ható belső megterhelés döntő mértékben függ az alkalmazandó fizikai erőktől. Ezeket a fizikai erőket a mozgatandó tárgyak tömege, a gyorsulási értékek és a padló felszínének ellenállása határozza meg. A kedvezőtlen testtartások, valamint a terhelés növekvő időtartama és/vagy gyakorisága növelik a belső terhelést.
A 2. oldal szürke szövegmezőjében szereplő utasításokat be kell tartani.

Az összesített értékelések nehezek egy sor kézi tehermozgatási feladat esetében, mert ezek túlmennek e tájékoztatási elemzés informatív terjedelmén. Ezek rendszerint szélesebb körű kockázatértékelési eljárásokat igényelnek.

Levezethető tervezési szükségletek
Ebből a kockázati becslésből közvetlenül levezethetők a tervezési szükségletek és módszerek. Alapvetően a magas besorolási pontok okait ki kell küszöbölni. Ezek különösen az alábbiak:

az időtől függő pontértékekhez szervezeti szabályozások,

a magas tömeg szerinti pontértékekhez a teher súlyának csökkentése vagy megfelelő targoncák alkalmazása,

a mozgási sebesség és a pozicionálási pontosság szerinti magas pontértékekhez kerékvezetők és ütközők vagy a munkateher csökkentése, és

magas testtartás szerinti pontértékekhez a munkahely megtervezésének javítása.

A munkafeltételek mindig „jók” legyenek.